2010. szeptember 29., szerda

Meglepetés :)

Tegnap este a ladies' style csoport próbája után a csajok és még páran megleptek, vagy inkább mondjam azt, hogy sokkoltak? :) A próba után vártak rám, és felköszöntöttek szülinapom alkalmából. :)
Lehet, hogy kicsit furi lesz, amiről most írok, de talán ezzel is jobban megismertek. Először is nem szeretem a váratlan dolgokat, így a meglepetéseket sem. Érdekes kettősség ez, mert nagyon örülök neki, mint pl. most is, hogy ilyen figyelmesek, és felköszöntöttek. Akkor meg mi a bajom? Az, hogy én nagyon durván béna vagyok, és félek, hogy egy-egy meglepire úgy reagálok, amivel megbánthatom a másikat. Könnyen zavarba jövök ugyanis, és a zavaromat hülye poénokkal vagyok hajlamos elpalástolni. Mostanában már megszoktam, hogy inkább fogjam be a szám, de ez még kínosabb, mert ilyenkor meg nem tudják azt sem leolvasni az arcomról, hogy örülök-e egyáltalán, hiszen szándékosan próbálom "uralni" a spontán reakcióimat. Nem tudom, mennyire érthető ez a katyvasz, amit írok. Egyszerűen csak van egy ilyen buta szokásom, hogy hirtelen bezárkózom, pedig alapvetően nagyon nyitott vagyok, de a zárkózással teszem biztonságossá a "talajt" magam számára. Azonban ahogy nem szúrom el esetleg a viccelődéssel, úgy az örömöt sem tudom szabadjára engedni, és az iyen nyilvános felköszöntéseknél úgy érzem magam, mint akinek késleltetett reakciói vannak. Gyakran órákkal később tudok csak felszabadultan örülni, és megélni a dolgokat, de ilyenkor pont attól fosztom meg a másikat, ami neki jól esne, azaz az, hogy lájta az örömön.
Ráadásul nem könnyű nekem ajándékot beszerezni, mert nem vonzódom a tárgyakhoz, nincsenek tárgyiasult vágyaim, azaz nem vágyom mondjuk egy új dologra, legyen bármi is. Sokkal inkább szeretem a személyes ajándékokat, amiben benne van az odafigyelés, és a törődés, szeretet. Pl. Csili megsütött nekem kedvenc sütikémet, a csajok meg tudják, hogy állandóan jegyzetelek, ezerféle füzetem van, és tőlük személyre szabott Sabor y Tumbao-s fényképes füzeteket kaptam. Az egyiken pl. én vagyok a borítón. :) Ez elég személyes. :):):)
Szóval nagyon hálás vagyok, hogy ilyen emberek vesznek körül, mert ahogy szerintem mindenkinek, nekem is fontos az odafigyelés, törődés, és nem utolsó sorban a szeretet is.
Köszönöm, hogy vagytok! :)
Szeretettel:
Lili

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése