Párkapcsolati matematika :)

Távol álljon tőlem, hogy nekiálljak okoskodni és tanácsokat osztogatni párkapcsolati témában, hiszen mindenki más és más, és csak mi magunk tudjuk megoldani a problémáinkat, hiába várjuk olykor mástól ezt. Amiért írok mégis erről a témáról, mert mindig is nagyon érdekelt, sokat figyelem az embereket, a megéléseiket, és persze magamat is, hogy mire hogyan reagálunk, mit hogyan értékelünk, élünk meg stb. Most is van a környezetemben több ember, aki küzd. Nem véletlenül használom ezt a szót... Csak azt ne felejtsétek, hogy békében nincs küzdelem, csak háborúban...

Néhány pont, ahogy én látom a helyzetet, de ez természetesen szubjektív.

2 fél ember nem alkothat egy egészet. Ez nem egészen az a matematika, amit az iskolában tanultunk. A párkapcsolatokban szerintem a megfelelő képlet: 1+1=1 Azaz két egész ember alkothat szerintem egy boldog kapcsolatot. Mit értek egész ember alatt? A férfi legyen férfi, a nő pedig nő. Legyen önbizalmuk, önbecsülésük, tudják magukról, hogy kicsodák, és mit várnak el maguktól, egymástól, az élettől. Ha két bizonytalan, önértékelési problémákkal küszködő egyén kerül össze, az hogy várhatja, hogy ebből valami jó fog kisülni? Dehogy kell nekem a fél karod, nekem az egész tested kell! :) :) :)

Önbizalom. Ha a siker > kudarc = jól vagyok. Ha azonban ez az arány megfordítva van, akkor az önértékelésünk eléggé megcsappan. Önbizalom nélkül nem lehetünk nők (vagy férfiak). Ha büszke vagy arra, hogy nő vagy, ha szeretsz nő lenni, ha szereted magad a hibáiddal együtt, akkor lesz szerintem egy olyan kisugárzásod, ami valóban nővé tesz. Azt látom azonban, hogy a nők többsége nem meri vállalni, hogy ő nő. A tánc során rengeteg dolgot meg lehet állapítani az emberekről csupán annyiból, hogyan mozognak, hogyan tartják magukat, milyen önkéntelen gesztusaik vannak tánc közben. A görcsösség, merevség sok lányra jellemző, de nem kevesebb fiúra is. Nem kell mindig megfelelni, a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Szerelem. Mennyit keressük, hajszoljuk, vadásszuk, le- és felértékeljük a jelentősségét, elemezzük. Én nem szeretem a dolgokat címkézni, mert azzal már veszítettek az értékükből, hiszen egy-egy szó képtelen kifejezni azt a millió gondolatot, érzést, ami mögötte áll. A szerelem számomra egy csodálatos lehetőség két ember között arra, hogy fejlődjenek, kiegyensúlyozott, boldog életet éljenek együtt. Ha azonban az egyén fejlődése akadályozva van, a szerelem megszűnik. Na ilyenkor jönnek az önbecsapások, "szeretem, mint embert" kijelentések. Ugyan már! Szereted, mint férfit/nőt? Ha nem, akkor miért hitegeted magad? Egyszerű okai vannak: a megszokás, bűntudat, lelkiismeret-furdalás, ragaszkodás, kudarckerülés, társfüggőség stb. Ezen okokből inkább vegetálsz, minthogy élnél...

Felelősség. Jobb szeretni, és nagyot koppanni, mint szerelem nélkül élni. A koppanás azonban a TE felelősséged! A saját életedért, kudarcokért te vagy a felelős, senki más. Miért hagytad magad? Miért nem akartad észrevenni a jeleket magad körül, amik figyelmeztettek arra, hogy ez lesz? Ugye-ugye, nem is volt ez annyira váratlan...

Megalkuvás nem egyenlő a kompromisszummal. Azt látom, sokan keverik ezt a két fogalmat, és mondják, hogy: "tudod, erről és erről le kell mondanom, mert.." Persze, hogy kell alkalmazkondunk a másikhoz, de csak olyan mértékben, ami az egyéniségünket, és önállóságunkat nem csorbítja. Nem az a cél, hogy összegyúrjuk egymást, és két már-már megtévesztésig hasonló emberré váljuk. A cél szerintem, hogy támogassuk a másikat abban, hogy kiteljesedjen, és nem azt kellene előidéznünk, hogy beszűküljön.

Rengeteg dolog kavarog még a fejemben, amiről szívesen írnék, de egyelőre most ennyi. Szándékosan lett az írásom kicsit provokatív, remélem, nem bántok meg senkit vele.

Mosolygós napot!
Lili

Jane Austen

Elég sokat olvasok, gyakorlatilag nem fekszem le úgy, hogy ne ez legyen az a kikapcsolódásom, ami eltereli a gondolataimat a napi dolgokról. A tévézés nem nekem való, inkább megnézek egy-egy dvd-t, vagy elmegyek moziba, mint bámuljam a bénábbnál bénább műsorokat. A blogomban szeretnék megosztani veletek néhány érdekesebb könyvet, hátha kedvet kaptok ti is, hogy elolvassátok őket.

Nagyon szeretem a Jane Austen könyveket, mert kedvelem a stílusát és szeretem azt a kort, amiben ő élt (1775-1817) és írt. Le tud kötni, ki tud kapcsolni, el tud varázsolni, bár nem egészen úgy, mint Harry Potter, de azért mégis. :)


Most olvastam Carol Shields-től egy életrajzi könyvet Jane Austenről. Érdekes volt többet megtudni magáról az íróról, a családjáról, a szomszédairól, az otthonáról, és persze a korról, amiben élt. Rég volt már töri óra, és hiába voltam ötös, nem egészen olyan megközelítésből néztük a dolgokat, hogy mi mit jelentett a kor hétköznapi embere számára.

Jane Austen már nagyon fiatalon kezdett írni (12-13 éves korában már novellákat írt), és még 20 éves is alig volt, mikor megírta a Büszkeség és balítélet című regényt, ami nekem a nagy kedvencem, bár magyarul még nem olvastam, csak angolul. Erről jut eszembe, hogy be kell szereznem, mert az anyanyelvi olvasás mégis más. :) Maga a regény műfaj még nagyon bébi cípőben járt akkoriban, mondhatjuk, hogy az egyik megteremtője ennek a műfajnak maga az írónő, vagy ha ezt túlzásnak tartják az irodalmárok, akkor mondjuk azt, hogy jelentős szerepe volt benne. :)


Austen soha nem ment férjhez. Fiatalon szerelmes volt, de a srác egy másik, vagyonosabb lányt vett el... Ezek a férfiak! :):):) Kapott egyszer egy házassági ajánlatot ugyan egy másik férfitól, de állítólag Mr. Collins (Büszkeség és balítélet) nagyon is hasonlított a férj-jelöltre... Ezek után azt hiszem, érthető, miért nem ment hozzá, még akkor sem, ha ezzel azt kockáztatta, hogy vénlány marad, ami akkoriban elég ciki volt. Később nem kapott több ajánlatot, nem alapított családot, a nővérével, Cassandrával éldegéltek, aki szintén pártában maradt, mert a vőlegénye meghalt.


Minden könyvét olvastam, és a már említetten kívül a többi is tetszett, bár vannak különbségek. (Emma, Meggyőző érvek, A klastrom titka, Értelem és érzelem, A mansfieldi kastély, Lady Susan) Számomra még kiemelkedő, bár néha kicsit idegesítő az elején, az Emma, és szerintem a Lady Susan nem ütötte meg az Austen szintet.

Életében Austen nem kapta meg azt az elismerést, amire vágyott, a könyveit csak halála előtt 1-2 évvel kezdték kiadni, pedig két évtizeddel korábban írta egyiket-másikat. (Büszkeség és balítélet, Értelem és érzelem, A klastrom titka) 42 évesen, valószínűleg rákban halt meg. (nincsenek pontos, egyértelmű orvosi feljegyzések a betegségéről)

Lakásavató a mesefiguráknál :)

Szombat este hivatalosak voltunk Judithoz és Gyurihoz lakásavatóra. Hogy miért mesefigurák a házigazdák? Racionális magyarázat nyílván erre nem lehet, egyszerűen nekem annyira édesek, hogy jobb szót nem találok rájuk, nekem ők már csak mesefigurák maradnak. :) Kedvesek, édesek, mókásak, bohókásak, és úgy szeretik egymást, hogy azt jó nézni is. :) Nagyon örülök, hogy ismerem őket, színesebb az életem velük, általuk.

Balival és Tomival mentünk, és mindenkit ismertünk, hiszen Fuerte-sek gyűltek össze, egy nagyon jó csapat, akikkel oldottan lehetett beszélgetni, játszani stb. Voltak Esztergomból és Fehérvárról is, kb. 30-40 ember, ha jól tippelem.

Judit szüleit is nagyon kedvelem, anyukája is jár hozzánk salsazni. :) Gabi (az anyuka) olyan drága volt, hogy készített Tominak és nekem vega salit, és Tybet is sütött nekünk tojásmentes sütit. :) Jól esik ez a kis figyelmesség. :)

Az este nagyon jól telt, sokat beszélgettem, és jókat nevettem, pláne a végén, mikor Judit és Gyuri különböző agyament játékokat tanítottak meg, ahol nálam a fiesta és teve vezényszavak vitték a pálmát. :):):) (bocsi, ezt csak a résztvevők fogják érteni) Egy kicsit a kajla formámat hoztam, mert elég kimerítő hetem volt előtte, de hát ez is én vagyok, sőt, az infantilis énemet kifejezetten szeretem. :)

Éjjel 3-ig maradtunk, de akkor is nehéz volt hazamenni. Szuper este volt, várom a folytatást! :)

Az életem továbbra is nagyon boldog, minden nap csudajó, hálás is vagyok a Sorsnak, hogy ilyen kegyes velem. :)

Szecskakertes meglepi :)

Aki nem Fuerte-s olvasó, az valószínűleg nem tudja, hogy minden csütörtök este a Széchenyi kertben salsa party-t tartunk. Így volt ez tegnap is, de ez nekem most emlékezetesebb marad. :)
A diákjaink megleptek, és felköszöntöttek szülinapom alkalmából. Nagyon nem számítottam rá, akkora nyüzsi volt ezen a héten, hogy már el is felejtettem, hogy nemrég volt a szülinapom...
A fiúk, kubai szokás szerint körbeálltak, és váltva egymást jól megtáncoltattak. :) Bevallom, bár nem először van benne részem, de mindig annyira zavarba jövök, hogy bizony-bizony előfordul, hogy még ritmust is nehezen követem... Utána kaptam fini tortát, és olyan sütikét, amit Csillu készített nekem tojásmentesen, és mindegyikre egy-egy zászlócska volt tűzve a diákjaink üzeneteivel, idézetekkel. Ezeket itthon olvastam már el, és nagyon megható dolgokat írtak, el is érzékenyültem. :)
A két wakeboardcimbim, Peti és Gábor is sikeresen zavarba hoztak, készítettek nekem indoboardot... A hatás nem maradt el, hétfő óta ugyanis le sem tudtam kattanni az indoboard témáról, annyira megtetszett, mikor Sanya salsa óráján kipróbáltam. Na ez egy jó mondat lett, szerintem az érintetteken kívül más nem is érti. :):):) A lényeg: az indoboard egy deszka és egy henger, arra való, hogy egyensúlyozzunk rajta, ezen lehet gyakorolni télen, amikor nincs wakeboard szezon. :) Hétfőről pedig annyit, hogy voltam Sanya baba óráján, és Gábor behozta az ő indoboardját, hogy mókázzunk egy kicsit, és ki tudjam próbálni. :)
Röviden, szuper volt a tegnapi nap, nagyon jó nekem, hogy ennyi jó ember vesz körül, és ennyi szeretetet kapok. Köszönöm. :)

A nevem :)

Nap, mint nap érkezik hozzám a kérdés, hogy lettem Kovács Zsuzsanna Ildikóból Polgár Lili Zsuzsanna. Gondoltam, most megírom ennek a történetét is. :)

Valóban nagy a váltás, de nem is olyan bonyolult. A Polgár név drága férjemtől jött, felvettem a házasságkötésünkkor. Még a Lili is tőle jött, csak kicsit másképp. Mikor megismerkedtünk, ő mondta, hogy a nevem, azaz a Zsuzsanna liliomot jelent, és a kezdetektől fogva Lilinek becézett. Mikor megkérte 2007. aug. 25-én, a szülinapján a kezem, (engem kért ajándékba :) ) eldöntöttem, hogy tőlem azt kapja nászajándékba, hogy felveszem hivatalosan is a "becenevemet". Mint kiderült, ez nem egyszerű, 3 hónapig tartott a papírmunka, mert a keresztnév-változtatást az Igazságügyi Minisztériumnak is jóvá kell hagynia, vizsgálják, hogy miért akarsz változtatni.

Kicsit furi, mikor olyan emberek váltanak a Lilire, és hívnak így, akik évek óta Zsuzsinak hívtak. Ezt egyáltalán nem várom el, sőt, ahogy az előbb írtam is, nekem is furi. Akitől azonban Lilit szoktam meg az elmúlt egy év során, attól már nem szokatlan. Így Lili is vagyok, meg Zsuzsi is, ki mit preferál, a lényeg, hogy kedvesen mondják. :):):)

Heti rutin :)

Ez a hét tipikusnak ígérkezik. Szeretem a rutin dolgokat, mert rendszert visznek az életembe.

Milyen a tipikus hetem?

Reggel 5-6 körül felkelek, nem óra ébreszt, magamtól ébredek. Jógázom, kicsit erősítek is most, mert már készülök a jövő évi wakeboard szezonra :):):), meditálok, olvasok pár oldalt, közben iszom egy zöld teát, és indulhat is nap mosolyogva. :) Kell, hogy minden nap legyen egy kis időm magamra, ezért is szeretek korán kelni, mert olyan jó nyugodt energiája van a reggelnek.

Próbák: Hétfőn délelőtt 2 órát Tomival próbálok, kedden vagy egyedül, vagy sehogy, szerdán 2 óra próba megint délelőtt, csütörtökön Balival és Tomival 3-4 órás próba maraton, pénteken 3 órás próba a tanárainkkal, azaz Sanyával, Timivel és Gyuszival.

Órák: Április óta nem utazom már annyit, mint korábban, mert nagyon sok volt a hajnalban kelés, és éjfélkor hazaérkezés együtt. Heti 2-3 estémet töltöm órákon, ezek általában vidéki városok, azaz délután 2-3 körül már el kell indulnom Pestről. Nagyon hiányoznak a diákok, de négy év után meg kellett hoznom ezt a döntést.

A fennmaradó időben a Salsa Fuerte menedzsmentjével foglalkozom, szervezem a rendezvényeinket, intézem a városainkban felmerülő feladatokat, előkészítem a hirdetéseinket, ellátom a pr feladatokat, foglalkozom a diákjainkkal stb. Ezt is nagyon szeretem, nem csak a tánc részét a munkámnak. :)

Magánélet. Hát ebből nem sok van, de úgy jó az élet, ha zajlik. :) Általánban a hétvégéink is foglaltak Fuerte-s bulik, rendezvények miatt. Ami stabil pont, hogy Tomival ebédelek minden nap, ilyenkor nem is veszek fel telefont, próbálok csak rá figyelni, és vele foglalkozni. Napi egy jó fél órát-órát kell szakítanunk egymásra, mert ez nagyon fontos egy kapcsolatban.

Magánélet másik része, hogy saját magamra is jusson idő. Ezt elég jól meg kell szerveznem, de igyekszem úgy alakítani, hogy beleférjem még Bikram jóga, felnőtt balett, jazz balett, kiállítások, olvasás is az életembe. Hogyan tudok ennyi mindent bezsúfolni egy-egy napba? A titok: jó szervezés és kevés alvás. :)

Általában nem nézek tévét, inkább olvasok, mert értékesebb időtöltésnek tartom, mint meghallgatni a kifejezetten rossz hírekből álló híradót. Naponta 5 percet szánok arra, hogy az origo-n megnézzem a főbb címszavakat, mi zajlik a világban, hogy ne legyek nagyon lemaradva, de ennél többet nem foglalkozom vele. Próbálok a saját dolgaimra koncentrálni, és azokat jól végezni. Hiszek abban, hogy a befektetett energiának megérik a gyümölcse...

Van négy dolog, amit minden nap fontosnak tartok: szeretetet adni, szeretetet elfogadni, tenni valamit magamért, tenni valamit másokért. Nem túl bonyolult életfilozófia, de néha nem is olyan könnyű.

Hiszek Istenben, és próbálok nap, mint nap jobb ember lenni. Egy keleti filozófiai irányzat áll hozzám közel, a lényege: Ahimsa, azaz ne árts. Se gondolatban, se szóban, se cselekedettel.

Eredetileg azt terveztem, hogy ez a blog kicsit másról fog szólni, de most egyelőre még magamról irogatok, hogy megismerjetek, aztán majd jöhet a tánc és egyebek is. :)

Mosolygós hetet!

Lili

A szülinapom :)

A tegnapi nap csodás volt. :):):)

Délelőtt átjött Bali, és felköszöntött, majd vele és drága Tomimmal együtt anyánál voltunk "műsoros" ebéden. (minden szombat családi ebéd nálunk, ha Bali is tud jönni, akkor műsorosnak hívjuk, mert ő gondoskodik a szórakozásról ebéd közben :):):) )

Beugrott Lucien is, aminek szintén nagyon örültem, jó volt látni, az utóbbi hónapokban sajnos kevés időt, mondhatni semmit sem töltöttünk együtt.

Tomikám meglepett 31 szál tulipánnal, ami a kedvenc virágom. Lenyűgöz a tulipán szépsége, az egyszerű, letisztult formája, a tisztaság, ami sugárzik belőle. Rám ilyen hatással van már évek óta.

A délután és este játékkal telt. Soha nem voltam oda a video és számítógépes játékokért, mert nem tudok egy helyben ülni, és gombokat nyomogatni órákig, sőt, még a playstation-nel is csak a dance mat-tel játszottam eddig. A dance mat egy szőnyeg nyilakkal, és zenére, a megadott módon kell rá ugrálni, azaz inkább táncolni kellene, de én örülök, hogy megtalálom a lábam, és tánctanár létemre bizony csúnyán ki szoktam kapni... :)

Na de most nem dance mat-eztünk, hanem Nintendo Wii-vel játszottunk Tomival. Húúú, ez csúcs! :):):) A Wii játékok lényege, hogy nem punnyadsz a fotelban, hanem 3D-ben játszol, kezedben konzol, lábadon is érzékelő, ha olyan a játék, vagy állsz egy érzékelő padon stb., és ugrálsz, ütsz, guggolsz, futsz, elhajolsz stb. Eszméletlen jó volt, nagyon durván elfáradtunk mind a ketten, nekem fáj is a karom, hátam, mert izomlázam lett tőle. Drága férjem jól elvert boxban, de wakeboardban, vívásban és pingpongban én vagyok a nyerő. (egyelőre) :):):) Rengeteget nevettünk, nagyon jól indul a 31. évem! :)

Nagyon örültem, hogy sokan gondoltak rám tegnap, és felhívtak, küldtek sms-t, írtak az iwiw-en, meg a Fuerte fórumon. Ez nagyon jó érzés, nem is számítottam ennyi figyelemre és kedvességre, ennyi szeretetre. Köszönöm mindenkinek, hogy ilyen jó érzéseket keltett bennem. :)

31 évesen :)

Hát ez a reggel is elérkezett. :) Nagyon-nagyon szerettem 30 éves lenni, annyi jó dolog történt velem az elmúlt évben, hogy felsorolni is nehéz még csak a töredékét is:

Noha 29 évesen mentem férjhez (2008. július 24-én), de az első házas évem zömmel a 30. életévemben zajlott. :)

Létrehoztam a Sabor y Tumbao Ladies' Style workshopokat a Salsa Fuerte-n belül, melyből már ötöt sikeresen, telt házzal meg is tartottam. :)

Felkértek a Cubanero Salsa Fesztiválra tanárnak. (Novisad, 2009. május) Ez számomra nagy megtiszteltes volt, örültem, hogy taníthattam salsa-t és ladies' style-t is.

Újrakezdtem tíz év kihagyás után a windsurf-öt és beleszerettem a wakeboard-ba. :):):)

Tanulhattam Párizsban, Barcelonában, Madridban fantasztikus kubai tanároktól: Madeline Rodriguez, Misladys Gainza, Jorge Camaguey, Mario Charon.

Voltam Egyiptomban nyaralni Tomival, Balival és Sanyával.

Végül, de nem utolsó sorban, a diákjainktól rengeteg szeretetet kaptam az elmúlt évben is, és nagyon sok jó embert ismertem meg a táncosaink között.

Mára ennyi. :)
Mosolygós napot!
Lili