2010. február 14., vasárnap

Vörös körömlakk :)

Ez most egy tipikusan "szőke nős" írás lesz. :) Ne értsétek félre, kedves szőke olvasóim, semmi gondom a szőkékkel, sőt, a férjem szerint én is látens szőke vagyok. :)))) Na de viccet féltertéve, nekem tetszik a szőke haj, legalábbis az, ami természetesnek hat, és nem platina szőke. Igen, igen, ez a természetesség mánia már megint! :) Sorry, de én ilyen vagyok. Egyébként, ha bátrabb lennék, már biztosan kipróbáltam volna magam ha nem is szőkén, de világosbarnán szőke tincsekkel, vagy sötétszőkén. Egyelőre még nem vagyok elég bátor, és a természetes gesztenyebarna hajszínemet sem áldoztam fel ezért a mulatságért. :)
Pár héttel ezelőtt úgy alakult, hogy nagyon meguntam a fonott hajamat, és kibontás után két hétig nem fonattam vissza. Nem is tudom, mikor volt utoljára ennyi ideig "fonatlan", általában menekülök vissza a fodrászhoz azonnal, ha kibontottam. Elég "normális" fejem lett, és sokan meg sem ismertek, hiszen évek óta fonatom a hajam, és ez a stílus teljesen más külsőt ad az arcomnak, mint a kiengedett, hosszú egyenes haj. Mókás volt, ahogy a Szecskakertben sorban mentek el mellettem az emberek, és látni az arcukat, hogy meglepődtek, mikor rájöttek, hogy én vagyok. :) 1-2 kivételtől eltekintve a többség szerint jobb, ha ki van engedve, és ez főleg fiúk véleménye volt. Hozzáteszem, hogy amikor évekkel ezelőtt először befonattam, ugyanaz volt a vélemény, hogy jobb fonatva, és az is főleg a fiúk véleménye volt. :) Kedves Uraim, akkor most mi is a jobb? :)
A stílusomnak megfelelő harmóniára törekszem mindig, és így számomra túl normális külsőmet valamivel ellensúlyoznom kellett. Itt jön a képbe a vörös körömlakk. :) Az esküvőmet leszámítva, ahol arany színű volt, soha nem lakkoztam még korábban színesre a körmöm. Valahogy nem én voltam, nem éreztem magaménak. Inkább japán, vagy max. francia manikür párti vagyok. A kibontott hajamat azonban ellensúlyozni akartam valami vaddal. Így esett a választásom a vörös lakkra. Először két napig csak nézegettem a kezem, és olyan prostisnak éreztem magam tőle. Nem igazán tudtam viselni. Nem sokkal később le is mostam. Aztán pár héttel később, most csütörtökön jött az érzés, hogy ugyan most a hajam is fonva van, nincs mit ellensúlyozni, de olyan "vöröskörmös" hangulatban vagyok, és újra kifestettem. Most nagyon jól érzem magam így. :) Rájöttem, hogy az is fontos, hogy most rövidebbek a körmeim, így visszafogottabb a lakkozás is. A hosszú vörös köröm most is sok lenne nekem.
Nem bánom, hogy kipróbáltam, bár az is igaz, hogy nem lesz állandóan vörös a körmöm, mert ehhez hangulat kell. Arra is rájöttem, hogy nem csak a natúr és francia körmök mennek minden ruhához, hanem a szép vörös is, mert az nem a ruhához kell, hogy menjen, hanem a viselőjéhez. Ez egy érdekes tapasztalat volt, mert korábban azért sem akartam színes körmöket, mondván, hogy nem megy majd minden ruhához, naponta meg nem akarom átlakkozni a körmöm. Most is azt gondolom, hogy ha más színről van szó, valamilyen karakteres színről, mint pl. a lila, vagy barna, vagy valamilyen extra erős szín, akkor fontos, hogy harmonizáljon a ruhánkkal is.
Ezen írásom alapján simán azt lehet feltételezni rólam, hogy órákig képes vagyok öltözködni, és készülődni, valamint még a sarki boltba is trendi rucikban megyek le. Ennyire azonban nem vagyok súlyos eset, de valóban igaz, hogy a szűz lelkemnek az utolsó részlet is fontos. Szeretem a szép dolgokat, de szépnek a harmonikus megjelenés tartom, és nem a trendi ruhák és márkák egymásra aggatását. Egy szép nő az én figyelmemet is ugyanúgy felkelti, mint szerintem a férfiakét, és mindig van mit tanulni a saját nemünktől is. Sőt, kifejezetten nekem is jó érzés, ha egy szép nőt látok, aki a természetes bájával hódít, és vonzza a tekinteteket. Ettől még a pasikat szeretem... :)
Szóval, egy kis változás soha nem árt, és ha már változtatsz, légy merész, mert az apró változtatások nem hoznak nagy dolgokat. Ez azt hiszem, nem csak a körmünk színére igaz, hanem az életünk más területeire is. Ugorj, hogy megtudd, van-e egyáltalán szakadék, és ha van, lehet, hogy megéri leugrani, mert valami csodaszép vár a völgyben.
Mosolygós vasárnapot és Boldog Valentin Napot!
Lili

2 megjegyzés:

  1. Nekem mindig is hangulatfüggő volt a körömfestés (mondjuk minden más is). Azthiszem erre akkor jöttem rá, mikor egyik ismerősöm az éppen fekete körmömet látva megkérdezte: depis vagy? Én ettől a szótól is viszolygok, de hogy a körmömmel hozzák összefüggésbe! Hát kiakadtam, és közöltem, hogy nem, most épp feketeköröm-hangulatom van :) Szóval teljes mértékben megértelek :)

    VálaszTörlés
  2. Szia

    Ma tévedtem először a blogodba, de azt hiszem visszatérő vendég leszek. :) A vörös körmökhöz annyit fűznék hozzá, hogy számomra a lakkozás mindig hangulat kérdése, van, hogy hetekig rövidre vágom a körmöm és az átlátszó lakkon kívül semmi nem megy rá, van, hogy még az sem. Azután jön egy érzés, egy pillanat és máris a lakkok fölött állva latolgatom melyik is felel meg az épp aktuális érzéseimnek. Így lettem erre a hétre lila körmű - és ez is megy ám minden ruhához ;)

    VálaszTörlés