Három hétig szabadságon vagyunk, mert a Fuerte-ben téli szünet van. Ilyenkor és nyáron van egy kis szabadságunk, ami első hangzásra nem is kevés, de ha belegondoltok, hogy pl. legközelebb majd július végén leszek szabadságon, és rengeteg hétvégém is foglalt, akkor azért elég durva. Általában a nyári táborban még kinyírjuk magunkat, és az utolsó csepp energiáinkat is belefacsarjuk, aztán KO-k leszünk a fiúkkal teljesen, úgyhogy ideje is a nyári szünetnek.
Nagyon gyorsan repülnek a napok, egy hét már el is telt a szabiból, és pihenni még túl sokat nem pihentem. Nekem mit jelent a pihenés? Mivel én állandóan pörgök, ilyenkor arra vágyom, hogy ne csináljak semmit. Csak elmotyogok itthon, gyakran még kimozdulni sincs kedvem, inkább olvasok, és visszavonulok az emberektől is. Kell egy kis magány, ami igazából nem is magány, csak egyedüllét, nagyobb tér magamnak, és több idő magamra. Nagyon szeretem, hogy ilyenkor erre is van időm.
De az is igaz, hogy sokáig nem tudok nyugton sem maradni, és pár nap múlva már csinálnom kell valamit, hogy ne érezzem haszontalannak magam. Úgy látszik cselekvéskényszerben szenvedek, :) és a lustálkodás nehezen jön. Ha pl. elmegyünk nyaralni, az első pár nap azzal telik, hogy átállok nyugis üzemmódra, majd egy pár nap után már nagyon vágyom valami pörgésre, ezért ilyenkor jól jönnek a vízi sportok, amik növelik az adrenalint, és kihívást jelentenek. :) Csak feküdni a tengerparton egy magazinnal, nem az én stílusom. 1-2 napig elvagyok vele, ilyenkor "művelődöm", és elolvasok néhány női magazint, de aztán inkább könyvre váltok, ha már olvasásról van szó. Szeretem a szórakoztató és a klasszikus irodalmat is, de a leginkább az elgondolkodtató könyvek állnak hozzám most közel, amik valamilyen értéket is tartalmaznak, vagy a lelkemet is építő gondolatokkal vannak fűszerezve.
A mostani téli szünet a lányaimmal (Sabor y Tumbao) való karácsonyozással kezdődött, majd a tanárainknak és asszisztenseinknek főztem 15 főre vacsit, és azzal folytatódott. Nagyon jó volt mind a kettő. Persze más volt, hiszen a csajokkal Briginél voltunk, így a háziasszony szerep ott rá hárult, és nagyon jól is csinálta. Szeretem nagyon a humorát, mert nagyon jó helyzetkomikum érzékkel rendelkezik. Az a típus, akik keveset szól, de akkor nagyon nagyot. :) Szóval jól éreztem magam nagyon. :) A tanári csapatnak pedig szívvel-lélekkel főztem, és jó volt látni, hogy ízlik. Nekem nagy öröm az ilyen jellegű gondoskodás. :)
24-én itthon főztem, és ez már a 7. közös Karácsonyunk Tomival. Alig fél éve voltunk együtt,, amikor az első közös karink volt, de olyan természetes volt., hogy együtt legyünk, hogy fel sem merült, hogy ez máshogy is lehetne. Vele annyira sok minden természetes, és egyszerű, és ez nagyon jó. Pláne, hogy én szeretem bonyolítani a dolgokat, de ő ezeknek jól ellenáll. :)
Tegnap úgy volt, hogy Tomi tesójáékkal és szüleivel töltjük a napot, de az időjárás közbeszólt, így el lett napolva a dolog. Nem volt túl jó napom, a kezem elég sokat fájt, és a hangulatom sem volt a top-on, de ilyen is van. :)
Ma anyukámmal ünnepelünk, már nagyon várom, mert hiányzik mindig, pedig azért hetente 1-2 alkalommal tudunk találkozni.
Mosolygós napot mindenkinek! :)
Szeretettel:
Lili
Nagyon gyorsan repülnek a napok, egy hét már el is telt a szabiból, és pihenni még túl sokat nem pihentem. Nekem mit jelent a pihenés? Mivel én állandóan pörgök, ilyenkor arra vágyom, hogy ne csináljak semmit. Csak elmotyogok itthon, gyakran még kimozdulni sincs kedvem, inkább olvasok, és visszavonulok az emberektől is. Kell egy kis magány, ami igazából nem is magány, csak egyedüllét, nagyobb tér magamnak, és több idő magamra. Nagyon szeretem, hogy ilyenkor erre is van időm.
De az is igaz, hogy sokáig nem tudok nyugton sem maradni, és pár nap múlva már csinálnom kell valamit, hogy ne érezzem haszontalannak magam. Úgy látszik cselekvéskényszerben szenvedek, :) és a lustálkodás nehezen jön. Ha pl. elmegyünk nyaralni, az első pár nap azzal telik, hogy átállok nyugis üzemmódra, majd egy pár nap után már nagyon vágyom valami pörgésre, ezért ilyenkor jól jönnek a vízi sportok, amik növelik az adrenalint, és kihívást jelentenek. :) Csak feküdni a tengerparton egy magazinnal, nem az én stílusom. 1-2 napig elvagyok vele, ilyenkor "művelődöm", és elolvasok néhány női magazint, de aztán inkább könyvre váltok, ha már olvasásról van szó. Szeretem a szórakoztató és a klasszikus irodalmat is, de a leginkább az elgondolkodtató könyvek állnak hozzám most közel, amik valamilyen értéket is tartalmaznak, vagy a lelkemet is építő gondolatokkal vannak fűszerezve.
A mostani téli szünet a lányaimmal (Sabor y Tumbao) való karácsonyozással kezdődött, majd a tanárainknak és asszisztenseinknek főztem 15 főre vacsit, és azzal folytatódott. Nagyon jó volt mind a kettő. Persze más volt, hiszen a csajokkal Briginél voltunk, így a háziasszony szerep ott rá hárult, és nagyon jól is csinálta. Szeretem nagyon a humorát, mert nagyon jó helyzetkomikum érzékkel rendelkezik. Az a típus, akik keveset szól, de akkor nagyon nagyot. :) Szóval jól éreztem magam nagyon. :) A tanári csapatnak pedig szívvel-lélekkel főztem, és jó volt látni, hogy ízlik. Nekem nagy öröm az ilyen jellegű gondoskodás. :)
24-én itthon főztem, és ez már a 7. közös Karácsonyunk Tomival. Alig fél éve voltunk együtt,, amikor az első közös karink volt, de olyan természetes volt., hogy együtt legyünk, hogy fel sem merült, hogy ez máshogy is lehetne. Vele annyira sok minden természetes, és egyszerű, és ez nagyon jó. Pláne, hogy én szeretem bonyolítani a dolgokat, de ő ezeknek jól ellenáll. :)
Tegnap úgy volt, hogy Tomi tesójáékkal és szüleivel töltjük a napot, de az időjárás közbeszólt, így el lett napolva a dolog. Nem volt túl jó napom, a kezem elég sokat fájt, és a hangulatom sem volt a top-on, de ilyen is van. :)
Ma anyukámmal ünnepelünk, már nagyon várom, mert hiányzik mindig, pedig azért hetente 1-2 alkalommal tudunk találkozni.
Mosolygós napot mindenkinek! :)
Szeretettel:
Lili
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése