2010. július 17., szombat

Tábor után :)

Nem is tudom, hol kezdjem, annyi mindent írnék, de most még inkább egy csomó érzéssel vagyok tele, és nem vagyok képes szavakba önteni.

Tegnap érkeztünk meg a nyári tánctáborunkból, ami idén Siófokon volt. Fantacsudi volt, nagyon jól éreztem magam! :) Tábor előtt aggódtam a kondim miatt, mert már jó ideje nem vagyok edzésben, de elég jól össze tudtam kapni magam, és ahhoz képest, hogy itthon egyszer sem bírtam végigtáncolni a ladies' style koreográfiát, amit készítettem a csajoknak, mert olyan megerőltető volt, a záróparty-n kétszer egymás után is eltáncoltuk, mert visszatapsoltak minket. :):):)

A lányok fantasztikusak voltak, minden reggel tele volt az órámon a terem, képesek voltak felkelni korán, és jöttek lelkesen, csinálták, amit kérek, és figyeltek, és rengeteg energiát tettek bele. Nem beszélve arról az érzésről, amit kaptam tőlük. Leírhatatlan, amikor azt látod, hogy tele a terem, és egyre ügyesebbek a lányok. Aztán a legszuperebb, mikor az esti salsa buliban azt látom, hogy már gyakorolják, próbálgatják a díszítéseket. :) Az egy hét alatt rengeteget fejlődtek a csajok, le a kalappal. Többeknél láttam, hogy sikerült egy-egy olyan ponton átlépni, ami már egy ideje valószínűleg akadályozta a fejlődést, és még többeknél láttam, hogy bizony-bizony sikerül akár több lépcsőfokot is feljebb lépni. :) Nagyon büszke vagyok minden lányra, aki bejött az óráimra, és végigcsinálta velem ezt a hetet. :)

Tomi timba óráját is nagyon élveztem, nagyon jó anyagot rakott össze. Balinak pedig a haladó sora tetszett nagyon, mert igazán jól táncolható, és a lánynak is van benne lehetőség egy kis rumbára, egy kis díszítésre itt-ott. Sajnos csak azokra az órákra sikerült bejutnom, amiken én is tanítottam vagy asszisztáltam, mert nagyon zsúfolt volt a programom, és elég kemény volt nekem még ez a kiképzés, de úgy láttam, hogy másoknak sem volt gyalog-galopp. :)

Keményen elfáradtunk mindannyian, de ez ilyenkor boldog fáradtság, és jóleső érzés. :)

Juan J. Ortiz volt az idei vendégtanárunk. Hozta a formáját, igazán jó táncos, bár pedagógiailag azt hiszem, van még mit fejlődnie. Összességében elégedett vagyok vele, félre ne értsétek, de néha elgondolkozom azon, hogy ha Tomi és Bali kicsit barnább bőrrel születtek volna, akkor nem kellene kubai tanárt hívnunk... Bocsánat azoktól, akik ezt a kijelentésemet nagyképűségnek veszik, ez nyilván az én véleményem, és gondolatom, csak látom, amit látok, és talán sok olyat is, amit a diákjaink talán soha nem is fognak látni. Egy kedves diákunk azt mondta, hogy most, hogy már tanult Jorge-tól és Juan-tól is, azt kell, hogy mondja, hogy jobban szereti, ha mi megtanuljuk tőlük, majd megtanítjuk neki. :)

Vannak nagyon kiváló kubai táncosok, Juan és Jorge is ilyenek, akik jobbak nálunk táncilag, nem ezt kérdőjeleztem meg, de felkészültségben, tudásunk megalapozottságában, pontosságában, és nem utolsó sorban pedagógiában gyakran nálunk a pont.

Nah, abbahagyom ezt a témát, mielőtt még öntömjénezésnek bélyegzitek az írásomat. Szerencsére sok olvasóm ismer, és pontosan tudja, hogy nem ezt az oldalt erősítem, nagyon erős kritikus vagyok magunkkal szemben, és magasak az elvárásaim a táncunkkal, munkánkkal kapcsolatban, csak néha lefuttatok egy-egy ilyen gondolatot is. :)

Visszatérve a csajokhoz. :) A fellépésen a záróbuliban annyira nagyon meghatódtam, mikor láttam, hogy ennyi lány ott van, és táncol, hogy ezt az érzést nem tudom most leírni, mert nincs rá szó, most is könnybe lábad a szemem. A koreográfia táncolása közben is rá-rámosolyogtam egy-egy lánykára, hogy motiváljam őket, és csodálatos volt köztetek lenni, táncolni, veletek együtt lélegezni. :) Köszönöm nektek ezt az élményt, ilyenben még nem volt soha részem. :)

A jóga órámra is rengetegen bejöttek, pedig én még csak jóga oktató sem vagyok, mindig ezzel is kezdem a táboros egy-egy órát, amit én tartok, hogy felvilágosítom erről az embereket. Nagyon szeretem a jógát, jó ideje fontos részét képezi az életemnek, és örülök, ha ebből egy picikét évente egyszer átadhatok másoknak is.

Az egész hetet egyszerűen nem lehet leírni, mert annyira sok pozitív élmény volt, hogy most csak egy kis töredékét sikerült kiemelnem, amik éppen a fejemben jártak. :) A lényeg, hogy mindenkinek köszönöm, aki ott volt, sokat jelentett nekem ez az egy hét.

A tanárainknak és asszisztenseinknek külön köszönet, hogy segítették a munkánkat. Megint láthattam, hogy Sanya milyen csodálatos ember, kiváló tanár, és boldog és büszkevagyok nagyon, hogy a csapatunk tagja. Nem akarom felsorolni az összes tanárt és asszisztenst, de Timikére még ki kell térnem, mert nagyon odatette magát a héten, és mindenben segítette a munkámat, 100%-ig a diákokért és értünk létezett. Ritka az ilyen hozzáállás, mert gyakran az önös érdek és kényelem győzedelmeskedik, de nagyon jó, hogy ilyen ember van a csapatban, mint ő. :)

Mosolygós, pihizős hétvégét mindenkinek!
Szeretettel:
Lili



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése