Van Pesten egy nagyon jó csontkovácsunk, aki nem mellesleg reumatológus főorvos. Kárpáti dokit nagyon szeretem, már jó néhány éve járunk hozzá. Én évente 1-2 alkalommal, hogy megnézzen, minden rendbe van-e. Táncosként fokozottan vigyáznunk kell magunkra, hiszen a testünk munkaeszköz. Most már elég rég voltam nála, kb. egy jó fél éve. Eddig mindenkinek segített, 100%-os a rátája, pedig elég sok embert küldtünk már Tomival hozzá.
Tomi is szereti és jó szakembernek tartja Kárpáti dokit, de nemrég, gy kedves barátunk javasolt Pécsett egy másikat, akiről legendákat lehet hallani, hogy micsoda csodadoki. Felkeltette Tomi kíváncsiságát, mert a srác nagyon rossz állapotban volt, és most meg nagyon durva a változás. Tomi kért időpontot, kb. másfél hónapot kellett rá várni, és tegnap voltunk. Engem nem érdekelt a dolog, hiszen egyrészt van egy jó orvosom, másrészt semmi bajom, harmadrészt elég szkeptikus is vagyok az ilyen "húdenagyonzseniáliscsodatévő" dokikkal. Fél éve úgy búcsúztam a pesti dokimtól, hogy azt mondta 10 perc után, hogy ezen már csak rontani lehet, menjek szépen haza. :) Az is igaz, hogy akkor nagyon durván aktívan jógáztam, ami azóta abbamaradt megint. (17 éve játszom ezt, hol jógázok rendszeresen, hol hónapokig alig)
A lényeg, hogy elkísértem Tomit, de csak mint sofőr, mert úgy volt, hogy hazafelé én fogok vezetni. A váróban csücsültünk, mikor egy pillanatra kijött a doki, és megkérdezett minket, hogy ki lesz az első közülünk, mire Tomi is, én is mondtuk, hogy én csak kísérő vagyok. Erre a doki azt mondta nekem, hogy OK, de a nyakamat nem lenne rossz megnézni. Na persze nálam azonnal bekapcsolt a szkeptikus üzemmód, honnan tudhatná, hiszen a falnak támaszkodva féloldalasan ülök, a hajam le van engedve, semmi még csak nem is látszik a nyakamból, és persze, biztosan egy pillantással 3 méterről fel tudja mérni. Hahaha! Nem válaszoltam, de szerintem az arcomon az előbbi gondolatmenet látható lehetett, mire feltett két kérdést, amitől viszont lemerevedtem: Nem szoktak zsibbadni az ujjaid? Nem ébredsz fel hajnali fél négy-négy körül?
Alig tudtam megszólalni, hiszen hónapok óta problémám, hogy a bal kezemen a kicsi és a gyűrűsujjam lezsibbad, és szinte állandósult ez az állapot. Oh, persze, zsibbad egy kicsit a kezem, az nem egy nagy probléma, gondoltam én. Persze elég idegesítő, mikor úgy zsibbad le, hogy nem veszem észre, és kiesnek tárgyak a kezemből, vagy mikor gépelek, és nem mozog az a két ujjam, és azt veszem észre, hogy csupa értelmetlen szöveget írok stb. Szóval bosszantó tud lenni, de nem foglalkoztam különösebben vele.
Hogy négykor felébredek-e? Nem csak felébredek, gyakran fel is kelek, mivel olyan elven működök, hogy majd felébredek, mikor a szervezetem azt mondja, és nem az óra fog irányítani, hanem a testem. Azaz évek óta akkor kelek, amikor felébredek, de ez az utóbbi jó fél évben már néha nagyon kritikusan korán van. De honnan tudhatja ezt a doki?
A kíváncsiságom felébredt, ezért alávetettem én is magam egy vizsgálatnak, pontosabban kikönyörögtem, kimosolyogtam, persze csak viccesen, hogy ha már itt vagyok, nézzen meg engem is, mert nem voltam neki betáblázva, és minden perce ki volt számítva.
Kiderült, hogy Tominak hozzám képest semmi baja nincs. Nekem van egy szép kis nyaki gerincsérvem, és további 4 csigolyámat kellett visszatenni a helyére, az egyik lábam a kezelés előtt 2,5 cm-rel volt rövidebb, mint a másik, mert annyira szét volt gyilkolva a hátam/gerincem, és pár perc múlva teljesen egyforma volt. Tomi meg is nézte az előtte, utána állapotot is. Szóval a doki helyre rakott. Még kell majd mennem, kb. két hónap múlva, de a változás nagyon hihetetlen már most is.
Én úgy gondoltam, hogy jól vagyok. Elfogadtam, hogy 32 évesen már nem úgy mozdul a testem, főleg a felső háti szakaszom, ahogy 20 évesen. Jógánál is éreztem, hogy kötöttebb vagyok, táncnál meg az izolációm nem fejlődik már egy jó ideje. De úgy gondoltam, hogy nekem ezek a fizikai határaim.
Hogy mit érzek a kezelés után? Először, mikor helyrerakta a nyakam, olyan érzés volt, mintha egy zsilipet felhúztak volna, és elönti a tájat a víz. Hirtelen annyi vér indult el, hogy beleszédültem, hányingerem lett, és a fejemen nyomást éreztem. De azonnal úgy éreztem, hogy az egész testem fellélegzett, megkönnyebbült, kiszabadult egy börtönből., amiről eddig nem is tudtam, hogy létezik. Több centivel tovább, és könnyedén fordítom el a fejem most már, nem érzem a feszültséget a nyakamban, vállaimban, lapocka szakaszban. A mellkas izolációm akkora lett, hogy vigyorogva próbálgatom a tükörben, hogy milyen gumiember lettem, és a doki azt mondja, hogy lesz ez még jobb is. :) Jah, és persze a kezem sem zsibbad, és ma 7-kor ébredtem... :)
Nagyon jó érzés ez most, el kellett mesélnem nektek! :) Persze, még eltart egy darabig, amíg újra minden a helyén lesz, de már ekkora változás nagyon jó, sőt, számomra hihetetlen, fel nem foghatom, hogy lehetséges ez, de persze örülök neki. :)
Ma sajnos nem megyek órára, meg Szecska buliba, mert a mai napot még pihenéssel töltöm, nem szeretném azonnal szétrángatni magam, de jövő héten már táncolni fogok újra. :)
Mosolygós napot mindenkinek!
Szeretettel:
Lili
Tomi is szereti és jó szakembernek tartja Kárpáti dokit, de nemrég, gy kedves barátunk javasolt Pécsett egy másikat, akiről legendákat lehet hallani, hogy micsoda csodadoki. Felkeltette Tomi kíváncsiságát, mert a srác nagyon rossz állapotban volt, és most meg nagyon durva a változás. Tomi kért időpontot, kb. másfél hónapot kellett rá várni, és tegnap voltunk. Engem nem érdekelt a dolog, hiszen egyrészt van egy jó orvosom, másrészt semmi bajom, harmadrészt elég szkeptikus is vagyok az ilyen "húdenagyonzseniáliscsodatévő" dokikkal. Fél éve úgy búcsúztam a pesti dokimtól, hogy azt mondta 10 perc után, hogy ezen már csak rontani lehet, menjek szépen haza. :) Az is igaz, hogy akkor nagyon durván aktívan jógáztam, ami azóta abbamaradt megint. (17 éve játszom ezt, hol jógázok rendszeresen, hol hónapokig alig)
A lényeg, hogy elkísértem Tomit, de csak mint sofőr, mert úgy volt, hogy hazafelé én fogok vezetni. A váróban csücsültünk, mikor egy pillanatra kijött a doki, és megkérdezett minket, hogy ki lesz az első közülünk, mire Tomi is, én is mondtuk, hogy én csak kísérő vagyok. Erre a doki azt mondta nekem, hogy OK, de a nyakamat nem lenne rossz megnézni. Na persze nálam azonnal bekapcsolt a szkeptikus üzemmód, honnan tudhatná, hiszen a falnak támaszkodva féloldalasan ülök, a hajam le van engedve, semmi még csak nem is látszik a nyakamból, és persze, biztosan egy pillantással 3 méterről fel tudja mérni. Hahaha! Nem válaszoltam, de szerintem az arcomon az előbbi gondolatmenet látható lehetett, mire feltett két kérdést, amitől viszont lemerevedtem: Nem szoktak zsibbadni az ujjaid? Nem ébredsz fel hajnali fél négy-négy körül?
Alig tudtam megszólalni, hiszen hónapok óta problémám, hogy a bal kezemen a kicsi és a gyűrűsujjam lezsibbad, és szinte állandósult ez az állapot. Oh, persze, zsibbad egy kicsit a kezem, az nem egy nagy probléma, gondoltam én. Persze elég idegesítő, mikor úgy zsibbad le, hogy nem veszem észre, és kiesnek tárgyak a kezemből, vagy mikor gépelek, és nem mozog az a két ujjam, és azt veszem észre, hogy csupa értelmetlen szöveget írok stb. Szóval bosszantó tud lenni, de nem foglalkoztam különösebben vele.
Hogy négykor felébredek-e? Nem csak felébredek, gyakran fel is kelek, mivel olyan elven működök, hogy majd felébredek, mikor a szervezetem azt mondja, és nem az óra fog irányítani, hanem a testem. Azaz évek óta akkor kelek, amikor felébredek, de ez az utóbbi jó fél évben már néha nagyon kritikusan korán van. De honnan tudhatja ezt a doki?
A kíváncsiságom felébredt, ezért alávetettem én is magam egy vizsgálatnak, pontosabban kikönyörögtem, kimosolyogtam, persze csak viccesen, hogy ha már itt vagyok, nézzen meg engem is, mert nem voltam neki betáblázva, és minden perce ki volt számítva.
Kiderült, hogy Tominak hozzám képest semmi baja nincs. Nekem van egy szép kis nyaki gerincsérvem, és további 4 csigolyámat kellett visszatenni a helyére, az egyik lábam a kezelés előtt 2,5 cm-rel volt rövidebb, mint a másik, mert annyira szét volt gyilkolva a hátam/gerincem, és pár perc múlva teljesen egyforma volt. Tomi meg is nézte az előtte, utána állapotot is. Szóval a doki helyre rakott. Még kell majd mennem, kb. két hónap múlva, de a változás nagyon hihetetlen már most is.
Én úgy gondoltam, hogy jól vagyok. Elfogadtam, hogy 32 évesen már nem úgy mozdul a testem, főleg a felső háti szakaszom, ahogy 20 évesen. Jógánál is éreztem, hogy kötöttebb vagyok, táncnál meg az izolációm nem fejlődik már egy jó ideje. De úgy gondoltam, hogy nekem ezek a fizikai határaim.
Hogy mit érzek a kezelés után? Először, mikor helyrerakta a nyakam, olyan érzés volt, mintha egy zsilipet felhúztak volna, és elönti a tájat a víz. Hirtelen annyi vér indult el, hogy beleszédültem, hányingerem lett, és a fejemen nyomást éreztem. De azonnal úgy éreztem, hogy az egész testem fellélegzett, megkönnyebbült, kiszabadult egy börtönből., amiről eddig nem is tudtam, hogy létezik. Több centivel tovább, és könnyedén fordítom el a fejem most már, nem érzem a feszültséget a nyakamban, vállaimban, lapocka szakaszban. A mellkas izolációm akkora lett, hogy vigyorogva próbálgatom a tükörben, hogy milyen gumiember lettem, és a doki azt mondja, hogy lesz ez még jobb is. :) Jah, és persze a kezem sem zsibbad, és ma 7-kor ébredtem... :)
Nagyon jó érzés ez most, el kellett mesélnem nektek! :) Persze, még eltart egy darabig, amíg újra minden a helyén lesz, de már ekkora változás nagyon jó, sőt, számomra hihetetlen, fel nem foghatom, hogy lehetséges ez, de persze örülök neki. :)
Ma sajnos nem megyek órára, meg Szecska buliba, mert a mai napot még pihenéssel töltöm, nem szeretném azonnal szétrángatni magam, de jövő héten már táncolni fogok újra. :)
Mosolygós napot mindenkinek!
Szeretettel:
Lili
Szia Lili!
VálaszTörlésIgaz nem ismerjük egymást, én csak néha belekukkantok abba, amit írsz, és érdekesnek találom, de ez az utóbbi írásod mindent visz.
Én Békéscsabán élek (ill. egy ahhoz közel eső Községben, de ez most nem fontos), és arra gondoltam, hogy mi lenne, ha lehoznád nekünk ide ezt az embert... :) Biztosan megoldható valahogy. Jót tenne sok embernek az az általad is említett zsilip kinyitása. :) Gondolod, hogy lehetséges lenne? Nem tudom milyen összeget kér el egy vizsgálatért, és azt sem, hogy egy napba, vagy du.-ba mennyi embert vállalna el..., ezt majd akkor, ha elindul vmi ez ügyben. Mondjuk így írás közben én annyi akadályát látnám, hogy az általad is említett "kontroll" vizsgálatokon meg már gondolom Pesten kellene megjelenni, mert gondolom lennének/lennénk olyanok, akik nem egyszeri/ű esetek.
Kíváncsi vagyok mit gondolsz erről, előre is köszi a válaszod. :)
Üdv.: Timi
Szia Lili!
VálaszTörlésElkérhetném a Kárpáti doktor Úr elérhetőségét?
Gerincferdülésem van, fiatal korom ellenére gyakori hátfájással küszködök. Csontkovácsot keresek, csak már több olyan rémhírt hallottam, hogy inkább rontott mint javított, ezért eléggé megfontolom hova megyek.
Üdv
Móni