Lassan vége a nyárnak, így nemsokára aktualitását veszíti ez a téma, de azért gondoltam, még írnék róla pár sort.
A téma máshogy érint más és más kultúrákat. Míg az arab országokban, például Egyiptomban, ahol a nők csadort viselnek, és tetőtől talpig beöltözve, hosszú ruhában fürdenek, nem elfogadott, sőt botrányos, ha valaki leveszi a bikini felsőjét, és láttatni engedi a melleit, addig Barcelonában például arra sem rezzent meg senki, amikor egy férfi volt teljesen pucér és ott labdázott a parton a kb. 2-3 éves kisfiával. Egy dél olasz faluban, ahol az idősebb nénik keresztet vetnek, ha túlságosan megbámulnak a szépséged miatt, nehogy a bámulással rosszat okozzanak neked, szintén nem ajánlott félig pucéran mutatkozni.
Az én teljesen szubjektív és egyáltalán nem ítélkező véleményem, hogy maradjon az a felső. Valójában azt nehezen értem meg, hogy vannak, akik elmennek külföldre, vagy bárhová, ami nem a megszokott környezetük, ergó nem valószínű, hogy ismerősökbe botlanak, majd ezen az új helyen, távol az ismerősöktől, teljesen kivetkőznek magukból. Akik itthon szerényen és visszafogottan éltek, azok taj részegre isszák magukat már délelőtt, akik távolságtartóan viselkedtek, azok minden nap mással flörtölnek, akik nem vennék le itthon a bikinit, azok gondolkodás nélkül ledobják stb. Persze nem mindenki viselkedik így, sőt, szerintem csak az emberek kis szelete, de akkor is furcsa. Én mindig azon vagyok, hogy ne változzak bizonyos dolgokban, és úgy viselkedjek társaságban, vagy ismeretlenek között is, amilyen vagyok. Ne játsszam meg magam, ne akarjak több lenni, ne csináljak olyat, amit egyébként nem tennék stb. Azaz szeretnék természetes lenni.
Persze fiatalabb koromban többször is beleestem abba a hibába az önbizalomhiányom miatt, hogy nem mertem vállalni magam. Ma már nem akarok más lenni, mint amilyen vagyok. Nyílt lapokkal szeretek játszani. Van egy csomó hibám, amin igyekszem dolgozni, de ettől még vannak. Azonban vállalom, hogy ilyen vagyok: nem tökéletes. Ez a vállalás egyébként nagyon felszabadító. Elfogadom és szeretem magam olyannak, amilyen vagyok. Megbocsátom magamnak a hibáimat, próbálok tanulni belőlük, és arra törekszem, hogy egyre jobb legyek az életem minden területén.
Aki állandóan váltogatja az álarcait, az végül már maga sem tudja, hogy melyik is a valódi. De ami még fontosabb, egy álarc nem adhat olyan boldogságot és kiegyensúlyozottságot, ami megérné hosszabb távon. Ezért csak azt tudom javasolni, hogy nézz szembe önmagaddal! Nagyon nehéz, és nagyon kemény az elején, mikor rájössz, hogy nem olyan vagy, mint amilyennek képzelted magad, szinte egy álomvilágban éltél, és felépítettél magadnak egy énképet, ami illúzió csupán.
Amit azonban én gondolok: mindenki csodálatos lélek. Ki többet, ki kevesebbet tud ebből megmutatni a külvilágnak, vagy akár csak saját magának, de ami a lényeg, hogy eredendően csodás és tiszta lélekkel születünk, és mindig van lehetőségünk dönteni, hogy mit akarunk, hagyjuk-e elnyomni az eredendő jót az egónk által, vagy sem.
Eléggé elkanyarodtam, ahogy szoktam, de hát ilyen vagyok. :)
Mosolygós napot mindenkinek!
Szeretettel:
Lili
A téma máshogy érint más és más kultúrákat. Míg az arab országokban, például Egyiptomban, ahol a nők csadort viselnek, és tetőtől talpig beöltözve, hosszú ruhában fürdenek, nem elfogadott, sőt botrányos, ha valaki leveszi a bikini felsőjét, és láttatni engedi a melleit, addig Barcelonában például arra sem rezzent meg senki, amikor egy férfi volt teljesen pucér és ott labdázott a parton a kb. 2-3 éves kisfiával. Egy dél olasz faluban, ahol az idősebb nénik keresztet vetnek, ha túlságosan megbámulnak a szépséged miatt, nehogy a bámulással rosszat okozzanak neked, szintén nem ajánlott félig pucéran mutatkozni.
Az én teljesen szubjektív és egyáltalán nem ítélkező véleményem, hogy maradjon az a felső. Valójában azt nehezen értem meg, hogy vannak, akik elmennek külföldre, vagy bárhová, ami nem a megszokott környezetük, ergó nem valószínű, hogy ismerősökbe botlanak, majd ezen az új helyen, távol az ismerősöktől, teljesen kivetkőznek magukból. Akik itthon szerényen és visszafogottan éltek, azok taj részegre isszák magukat már délelőtt, akik távolságtartóan viselkedtek, azok minden nap mással flörtölnek, akik nem vennék le itthon a bikinit, azok gondolkodás nélkül ledobják stb. Persze nem mindenki viselkedik így, sőt, szerintem csak az emberek kis szelete, de akkor is furcsa. Én mindig azon vagyok, hogy ne változzak bizonyos dolgokban, és úgy viselkedjek társaságban, vagy ismeretlenek között is, amilyen vagyok. Ne játsszam meg magam, ne akarjak több lenni, ne csináljak olyat, amit egyébként nem tennék stb. Azaz szeretnék természetes lenni.
Persze fiatalabb koromban többször is beleestem abba a hibába az önbizalomhiányom miatt, hogy nem mertem vállalni magam. Ma már nem akarok más lenni, mint amilyen vagyok. Nyílt lapokkal szeretek játszani. Van egy csomó hibám, amin igyekszem dolgozni, de ettől még vannak. Azonban vállalom, hogy ilyen vagyok: nem tökéletes. Ez a vállalás egyébként nagyon felszabadító. Elfogadom és szeretem magam olyannak, amilyen vagyok. Megbocsátom magamnak a hibáimat, próbálok tanulni belőlük, és arra törekszem, hogy egyre jobb legyek az életem minden területén.
Aki állandóan váltogatja az álarcait, az végül már maga sem tudja, hogy melyik is a valódi. De ami még fontosabb, egy álarc nem adhat olyan boldogságot és kiegyensúlyozottságot, ami megérné hosszabb távon. Ezért csak azt tudom javasolni, hogy nézz szembe önmagaddal! Nagyon nehéz, és nagyon kemény az elején, mikor rájössz, hogy nem olyan vagy, mint amilyennek képzelted magad, szinte egy álomvilágban éltél, és felépítettél magadnak egy énképet, ami illúzió csupán.
Amit azonban én gondolok: mindenki csodálatos lélek. Ki többet, ki kevesebbet tud ebből megmutatni a külvilágnak, vagy akár csak saját magának, de ami a lényeg, hogy eredendően csodás és tiszta lélekkel születünk, és mindig van lehetőségünk dönteni, hogy mit akarunk, hagyjuk-e elnyomni az eredendő jót az egónk által, vagy sem.
Eléggé elkanyarodtam, ahogy szoktam, de hát ilyen vagyok. :)
Mosolygós napot mindenkinek!
Szeretettel:
Lili
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése