Nagyon kemény volt az első hét a szabi után. Egész héten rohantam, intéztem a dolgokat, és írtam és pipáltam a feladatos listáimat. Tegnap sikerült egy kicsit szusszannom, de ma megint nincs megállás, ugyanis ma lesz a csajoknak a ladies' style csoportba a válogatás. :)
Kb. 50-en jelentkeztek emailben, ebből kicsit több, mint a felét engedtük a mai személyes válogatásra, és majd akik ma bekerülnek, egyelőre próbaidősek lesznek, és csak utána dől el, hogy végül ki marad. Ez most nekem is új kihívás, izgulok is, mert ez teljesen új szerep lesz. Egy tánccsoportot vezetni nem egy könnyű dolog. Komoly munkát szeretnék, és az emberi oldal számomra a legfontosabb.
A válogatáson Balival és Tomival együtt döntünk a csajok sorsáról. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön, mind a hármunk "igen" szavazata kell. Ha bármelyikünk "nem"-mel szavaz, akkor hiába szeretném akár én őt nagyon-nagyon, akkor sem kerülhet be. Nálunk egyébként a Fuerte-ben mindig így működik a döntéshozatal. A három igen kell, azaz van valakinek vétójoga. Ennyi idő alatt ez bevált. :) De amin most meg fogtok szerintem sokan rökönyödni, nem is ez, hanem az, hogy nem kell a "nem"-mel szavazótól racionális indoklás. Elég, ha rossz érzése van egy picit.
Korábban, mikor elindítottuk a Fuerte-t, kevesebbet hallgattunk az intuíciónkra, megérzéseinkre. Ma már ez máshogy van. Ugyan elkövetjük olykor-olykor azt a hibát, hogy már érezzük, de nem lépünk, mert akarunk még egy, és még egy esélyt adni egy-egy emberkének, de azért most már így is sokkal jobban működnek a dolgok. Mi lenne erre jobb példa, mint az, hogy a Fuerte első évében gyakorlatilag minden tanár, asszisztens lecserélődött, és óriási volt a fluktuáció, pedig nem voltunk ennyien. Most, két év alatt egy emberrel kapcsolatban fordult csak elő, hogy elváltak útjaink, nem is tanárról van szó. Vele kapcsolatban sokáig halogattuk a lépést, elsősorban az empátiánk miatt, mert tudtuk, hogy sok bonyodalom van az életében, nem akartuk mi is tetőzni, de aztán végül ő döntött úgy, hogy elmegy. (Az már másik kérdés, hogy nem mindenkiben van annyi gerinc, hogy ezt őszintén felvállalja, de hát mindegy.)
Eléggé elkanyarodtam a témától, és a csajoktól. Drukkoljatok ma nekem is, meg nekik is! :)
Mosolygós vasárnapot!
Szeretettel:
Lili
Kb. 50-en jelentkeztek emailben, ebből kicsit több, mint a felét engedtük a mai személyes válogatásra, és majd akik ma bekerülnek, egyelőre próbaidősek lesznek, és csak utána dől el, hogy végül ki marad. Ez most nekem is új kihívás, izgulok is, mert ez teljesen új szerep lesz. Egy tánccsoportot vezetni nem egy könnyű dolog. Komoly munkát szeretnék, és az emberi oldal számomra a legfontosabb.
A válogatáson Balival és Tomival együtt döntünk a csajok sorsáról. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön, mind a hármunk "igen" szavazata kell. Ha bármelyikünk "nem"-mel szavaz, akkor hiába szeretném akár én őt nagyon-nagyon, akkor sem kerülhet be. Nálunk egyébként a Fuerte-ben mindig így működik a döntéshozatal. A három igen kell, azaz van valakinek vétójoga. Ennyi idő alatt ez bevált. :) De amin most meg fogtok szerintem sokan rökönyödni, nem is ez, hanem az, hogy nem kell a "nem"-mel szavazótól racionális indoklás. Elég, ha rossz érzése van egy picit.
Korábban, mikor elindítottuk a Fuerte-t, kevesebbet hallgattunk az intuíciónkra, megérzéseinkre. Ma már ez máshogy van. Ugyan elkövetjük olykor-olykor azt a hibát, hogy már érezzük, de nem lépünk, mert akarunk még egy, és még egy esélyt adni egy-egy emberkének, de azért most már így is sokkal jobban működnek a dolgok. Mi lenne erre jobb példa, mint az, hogy a Fuerte első évében gyakorlatilag minden tanár, asszisztens lecserélődött, és óriási volt a fluktuáció, pedig nem voltunk ennyien. Most, két év alatt egy emberrel kapcsolatban fordult csak elő, hogy elváltak útjaink, nem is tanárról van szó. Vele kapcsolatban sokáig halogattuk a lépést, elsősorban az empátiánk miatt, mert tudtuk, hogy sok bonyodalom van az életében, nem akartuk mi is tetőzni, de aztán végül ő döntött úgy, hogy elmegy. (Az már másik kérdés, hogy nem mindenkiben van annyi gerinc, hogy ezt őszintén felvállalja, de hát mindegy.)
Eléggé elkanyarodtam a témától, és a csajoktól. Drukkoljatok ma nekem is, meg nekik is! :)
Mosolygós vasárnapot!
Szeretettel:
Lili
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése