Kapcsolattartás :)

Az életem olyan gyorsan pörög, hogy nem azt veszem észre, hogy eltelt egy nap, vagy akár egy hét, hanem azt, hogy jé, megint már új hónap van. Most az évadnyitó előtt még intenzívebb minden, hiszen a nyári leállások után újra be kell tolni a szekeret, és elindítani minden városunkban a már meglévő csoportokat, valamint megszervezni az új csoportokat stb. Van dolog bőven, de szeretem csinálni. Megint elég sok pozitív erőt érzek magamban és a fiúkban is. Megújult a plakátunk is, a fekete és egy kis piros korábbiból most az egész háttér egy ütős piros lett. Nekem nagyon tetszik, és hat is rám.:)

Ilyen időszakban, és ez nálam évi 10 hónap nagyjából, elég nehéz a barátokkal, ismerősökkel a személyes kapcsolatot tartani. Még a drága férjecskémet is alig látom év közben. Én megszoktam ezt az életvitelt, és nagyon jól is érzem magam a pörgésben. Azonban azt még nagyon kell fejlesztenem, hogy ki tudjak belőle lépni, és ki tudjak kapcsolódni, le tudjam tenni a ceruzát, ami az én esetemben a notebook-om kikapcsolását jelenti. Van mit fejlődnöm... :)

A barátaim elég jól kezelik ezt, ezért hálás is vagyok nekik. Nem keltenek bennem bűntudatot, és nagyon jó tudni, hogy ha ritkán is találkozunk, attól ők még ott vannak. Nagyon sokat jelentenek nekem ezek a kapcsolatok. Azokkal az emberkékkel, akik azt várták volna el tőlem, hogy napi szintű kapcsolatban legyünk valamilyen szinten legalább, sajnos nem tudtam baráti kapcsolatot kialakítani, legalábbis nekem amit a barátság jelent, nem. Nagyon jóban vagyok sok emberrel, hiszen szeretem az embereket, de szerintem a kapcsolattartás nem mennyiségre mérendő. Lehet egy napi kapcsolat sokkal felszínesebb, mint egy havonta egyszeri találkozás, amikor őszintén és mélyebb dolgokról is lehet beszélgetni.

Vannak emberek, akiket nagyon kedvelek, de úgy alakul az életük, hogy eltűnnek az enyémből. Nagyon sok szeretettel gondolok rájuk, és jó érzés, hogy részesei voltak az életemnek. Külön nagy öröm, mikor akár évek után újra felbukkan egy ilyen ember, és hallok róla, vagy akár vissza is kerül az életembe.

Gyakran előfordul velem, hogy valaki eszembe jut a múltból, egy kedves ember, de sajnos sokkal ritkább az az alkalom, amikor ilyenkor megfogom a telefont és felhívom, vagy írok a facebook-on neki. (Az iwiw-et nem nagyon használom, pláne nem levelezésre, több száz olvasatlan levelem van, és nagyon durván sok megválaszolatlan.)De van ilyen alkalom, és ha írok, akkor mindig örülök, hogy megtettem. Eddig talán nem is fordult elő, hogy ne írt volna vissza a másik.

Azt tudom tanácsolni mindenkinek, ahogy magamnak is :), hogy ha valaki eszedbe jut, és szeretettel gondolsz rá, akkor ezt fejezd is ki minél többször, és lépj vele kapcsolatba. Nem véletlen biztosan az sem, hogy ki jut az eszedbe, és miért pont most. Sok minden volt már az életemben, de mindig rá kell döbbennem, hogy az emberi kapcsolatok nagyon fontosak. Benne lehetsz a mókuskerékben, de ha nem tudsz mellette baráti vagy csak jó ismerősi kapcsolatokat fenntartani, akkor nehezen képzelem el, hogy a munkád ki tudja elégíteni mindazt, amire szükséged van. Az ilyen szociális igény is nagyon fontos. Nekem persze nem olyan nehéz ez, hiszen emberekkel foglalkozom, de aki egy irodában ül minden nap, annak ez biztosan nehezebb lehet. Jön hamarosan az esős őszi, majd a téli időszak, és ilyenkor még inkább hajlamosak vagyunk bezárkózni. Készüljünk már fel most ennek az ellenkezőjére, és tartsuk aktívabban a kapcsolatainkat, és ne hagyjuk, hogy hosszú hetekre elzárjuk magunkat a külvilágtól ilyen formában!

Mosolygós, kapcsolat-ápolós napokat! :)

Szeretettel:

Lili