Nem véletlenül van természetesen kérdőjel a címben. Már többedszer tapasztalok sajnos számomra nagyon meglepő dolgokat lányok részéről, ami az én viszonylag konzervatív gondolkodásomtól durván távol esik.
Többször hangsúlyoztam már ezt írásaimban és az óráimon is, hogy csajok, mi nem futunk a fiú után. Kell, hogy legyen egy tartásunk, és vannak dolgok szerintem, amiben nem szabad alább adnunk. Ez nem büszkeség, makacsság, egyszerűen emberi tartás.
Ehhez képest mit tapasztalok? A lányok egy része, ha meglát pl. egy kubai tánctanárt, már szét tett lábbal várja, hogy felkérje táncolni, vagy vigye szobára... Erős a kifejezés? Szerintem ehhez a viselkedéshez képest nagyon is finoman fogalmazok. Én előfordul, hogy inkább nem táncolok velük, nehogy ebbe a kategóriába kerüljek egy külső szemlélő számára. Történt már olyan, hogy egy buliban a lányok szó szerint sorban álltak a kubai tanárnál, és olyan kihívóan viselkedtek, hogy én inkább távolabb mentem, bár korábban már felkért a tanár, és megbeszéltük, hogy táncolunk. Másnap meg is kaptam, hogy nem táncoltam vele, de én meg elmondtam, hogy annyira kiábrándító volt a lányok részéről ez az őt körbelihegés, hogy én nem akartam véletlenül sem ebbe a csoportba tartozni.
Persze, tudom én, hogy nagy élmény lehet egy igazi kubaival táncolni, annak, aki ezt még nem tette. Bár, hogy bevalljam, nekem mondjuk Erdei Gabi, egy kedves haladós tanítványunk, eddig szinte mindig jobb élmény volt, mert ő nem csak magát akarja megmutatni, és show-t csinálni, hanem fontos neki az is, hogy a lány is jól érezze magát, és legyen elegendő tere is.
Nem tudom, hogy egész normális lányok is miért hülyülnek meg, ha barnább bőrű férfit látnak. Nem is értem, hogy egyáltalán mit várnak el attól az egy éjszakától, vagy akár csak egy órácskától, mert a következő éjszaka, vagy akár már pár órával később úgyis más lesz soron... A nagy szerelmek nem így születnek...
Vajon a lányok is trófeát gyűjtenek? Próbálom megérteni, hogy mi a motiváció, de nehezen megy. Persze elfogadom, hogy ilyen is van, és nem fogok emiatt máshogy viselkedni ezekkel a lányokkal, mert ez az ő magánügyük, csak elgondolkoztam ezen a témán egy kicsit.
Mosolygós napot!
Namaste! :)
Lili
Többször hangsúlyoztam már ezt írásaimban és az óráimon is, hogy csajok, mi nem futunk a fiú után. Kell, hogy legyen egy tartásunk, és vannak dolgok szerintem, amiben nem szabad alább adnunk. Ez nem büszkeség, makacsság, egyszerűen emberi tartás.
Ehhez képest mit tapasztalok? A lányok egy része, ha meglát pl. egy kubai tánctanárt, már szét tett lábbal várja, hogy felkérje táncolni, vagy vigye szobára... Erős a kifejezés? Szerintem ehhez a viselkedéshez képest nagyon is finoman fogalmazok. Én előfordul, hogy inkább nem táncolok velük, nehogy ebbe a kategóriába kerüljek egy külső szemlélő számára. Történt már olyan, hogy egy buliban a lányok szó szerint sorban álltak a kubai tanárnál, és olyan kihívóan viselkedtek, hogy én inkább távolabb mentem, bár korábban már felkért a tanár, és megbeszéltük, hogy táncolunk. Másnap meg is kaptam, hogy nem táncoltam vele, de én meg elmondtam, hogy annyira kiábrándító volt a lányok részéről ez az őt körbelihegés, hogy én nem akartam véletlenül sem ebbe a csoportba tartozni.
Persze, tudom én, hogy nagy élmény lehet egy igazi kubaival táncolni, annak, aki ezt még nem tette. Bár, hogy bevalljam, nekem mondjuk Erdei Gabi, egy kedves haladós tanítványunk, eddig szinte mindig jobb élmény volt, mert ő nem csak magát akarja megmutatni, és show-t csinálni, hanem fontos neki az is, hogy a lány is jól érezze magát, és legyen elegendő tere is.
Nem tudom, hogy egész normális lányok is miért hülyülnek meg, ha barnább bőrű férfit látnak. Nem is értem, hogy egyáltalán mit várnak el attól az egy éjszakától, vagy akár csak egy órácskától, mert a következő éjszaka, vagy akár már pár órával később úgyis más lesz soron... A nagy szerelmek nem így születnek...
Vajon a lányok is trófeát gyűjtenek? Próbálom megérteni, hogy mi a motiváció, de nehezen megy. Persze elfogadom, hogy ilyen is van, és nem fogok emiatt máshogy viselkedni ezekkel a lányokkal, mert ez az ő magánügyük, csak elgondolkoztam ezen a témán egy kicsit.
Mosolygós napot!
Namaste! :)
Lili
Hát igen, a lányokat sem kell félteni...
VálaszTörlésAnnak idején én is láttam, sőt, egy-egy "áldozattal" beszéltem is, hogy most akkor megérte az előző éjszaka a kubai tanárral, vagy sem?
Ki kell ábrándítsam a lányokat, a válaszok 50-50%-osak voltak minőség tekintetében (legtöbbször mire oda kerül a sor, szerencsétlen tanító bácsit már rég kicsavarta az egész napos oktatás meg a buli), és összességében úgy 30% mondta, hogy érdemes volt!
Amúgy a nők is trófeát gyűjtenek, mert milyen menő már azzal hencegni a csajoknak, hogy húúú, de mennyire a helyére tett tegnap este egy igazi kubai csávó!
S nem utolsó sorban az a helyzet lányok, hogy a nap végén a MEGALÁZOTTSÁG érzése erősebb lehet minden másnál:
- mert ha az éjszaka szép volt, akkor jó eséllyel az volt az utolsó is, hiszen az a típusú kubai tanár "kötelességtudó", és minél több diákot igyekszik kielégíteni - minden téren... :)
- Ha rossz volt, akkor ugye minek.
- Ha meg nem volt, akkor meg pont azért, mert a machomacho nem vette a lapot, s a semmiért ribanckodtál egész este...!
Dolgoztam én "kötelességtudó" tanárral, és bár több story-ról volt részletes információm, happy-end-del egyik sem végződött. Van olyan lány, aki a mai napig szenved e miatt (lelkileg).
Ismerek olyan tanárt is, aki konkrétan menekült a nők "támadásaitól", és a buli közepén kérte, hogy vigyük haza, mert neki ez már sok - ő tanítani jött, nincs szüksége már rég, hogy mindenféle lánykákat gerincre vágjon.
Hát megéri?
Szerintem sokkal, de igazán sokkal többek lesztek még a kubai tanárok szemében is, ha megmaradtok titokzatos, izgalmas nőnek, akiért minden pasinak küzdeni kell... ;)
Vidámság!